TOP7HUNGARY
Magyarország apró titkai...

• Se szeri, se száma azoknak a csodáknak, amelyek mellett az országban utazva s gyakran mit sem sejtve elmegyünk. Íme egy tavaszi csokor erre a hétre...

1. Budapest környéke | Attila-domb, Tápiószentmárton Sokan állítják, gyógyító a hatása. Ezt a föld mágneses kisugárzásával hozzák összefüggésbe. A domb különös kisugárzására úgy derült fény, hogy egy gazda betegeskedő lova a birtokhoz tartozó dombon erőre kapott. Híre terjedt az országban, azóta gyógyulást keresők sokasága keresi fel napról napra.
 
2.  Közép-Dunántúl | Öreg-tó, Tata A tó a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik: a félénk vadludak Európában sehol másutt nem éjszakáznak ilyen tömegben egy város közepén. Az őszi-tavaszi madárvonulási időszakban 10-15 ezer vadlúd gágogásától hangos a környék.
 
3. Nyugat-Dunántúl | Tündérrózsa, Hévíz A tó legszebb növénye a tündérrózsa. A honosításnak köszönhetően az egyiptomi kék és fehér tündérrózsa egyedei is a vízben pompáznak, akárcsak a vörös tündérrózsa világosabb színű mutánsai. Az őshonos fehér tündérrózsa inkább a lefolyócsatornában fordul elő. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig tart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.

4. Dél-Dunántúl | Augusz-ház, Szekszárd A ház legrégibb, déli részében, az akkori Fekete Elefánt Szállóban még II. József is járt. A középső, árkádos rész látogatója volt négy alkalommal Liszt Ferenc, itt alkotta többek között a VIII. magyar rapszódiát. A család kihalása után az épület úri kaszinó lett.

5. Dél-Alföld | Nagyplatán, Mezőhegyes 35 méter magas és kilencszáz négyzetmétert takar a lombja. A fedett lovarda déli oldalán álló fát a legenda szerint kezdetben, hogy gyorsabban nőjön és fejlődjön, a levágott hízómarhák vérével öntözték meg időnként.

6. Észak-Alföld | Líciumfa, Debrecen Ördögcérnának - Lycium halimifolium - is nevezik e fává terebélyesedett cserjefélét. A legenda szerint Bálint pap, a reformáció hirdetője itt vitatkozott a katolikus Ambrosius mesterrel - kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt mondta: Kálvin tanaiból akkor lesz vallás, mikor fává nő a lícium... Bálint pap a földbe szúrta a líciumágat…  A líciumfa kora száznyolcvan év: az idők során egy egyházi épület vasrácsaira fonódott, mikor az épületet lebontották, az ablakrácsot meghagyták a fával együtt.
       
7. Északi-Hegység | Forrás, Miskolc-Tapolca Nevét már Anonymus is említi: Böngör és fia, Bors, valamint utódaik, a melegvizű kút fejénél áldoztak pogány istenüknek…Évszázadok múltán pedig kiderült: a melegvizű kút éltető erejű. sitemap